2011.10.09. – vasárnap– C+2 – Viszlát WorldSkills, viszlát London!

Immér újra itthon.

Pakolás, check out, majd egy kis mászkálás Londonban, buszozás a reptérre, némi kaland néhány túlsúlyos bőrönddel, aztán landolás a hűvös budapesti éjszakában. Nagyjából ennyi ennek a legeslegutolsó napnak a történése.

Viszlát WorldSkills, viszlát London! Hiányozni fogtok!

Köszönöm mindenkinek, aki figyelemmel követte a blogon keresztül a londoni eseményeket!

És köszönöm Gábor nevében is a támogatást és a sok-sok meleg szavú gratulációt!

2011.10.09. – vasárnap– C+1 – Záróünnepség és fergeteges búcsú buli

A záróünnepségek az általam látogatott előző két WorldSkills-en is elképesztő élmény nyújtottak, és most is hasonlóra számítottam.

A hivatalos ceremónia előtt a magyar csapatot egy kis fogadáson látta vendégül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Félelmetes volt a hangulat az arénában. Ezúttal közel teltház volt, és már az ünnepség kezdete előtt elképesztő hangzavar volt, dobolással, kerepeléssel. Két nagyon profi műsorvezető volt, az úriember vitte el a feladat oroszlánrészét, legalább két és fél órán keresztül folyamatosan bírta szuflával. Az est show részében a levegő akkrobatikáé volt a főszerep, de indulásnak egy itt valószínűleg nagyon népszerű előadóművész alapozta meg a hangulatot. Playback háttérrel ugyan, de mindösszesen egy szál mikrofonnal a kezében, szájával és a torkával zenélt, dobolt, énekelt rap-pelt. Teljesen jó volt.

A záróünnepségek problémája, hogy rettenetesen sokáig tart, amíg az összes szakma első három helyezettjét színpadra szólítják és átadják számukra az érmet. Az elején még egy kívülálló számára is felemelő hallani azt az elképesztő ovációt, amivel minden egyes érmest eredményét fogadja a saját csapata, látni az önfeledt boldogságot a nemzeti zászlóba burkolózott versenyzőkön, amikor a dobogóra állnak. Mi sajnos érmek szempontjából nem voltunk érintettek, így a tízedik körül már lankadt a lelkesedésünk, az utolsó harmad pedig már kimondottan nehezen telt. Szerencsére időnként egy-egy bemutatóval megszakították az eredményhirdetés monotonitását. Kiváló ötlet a „Best of the Nation”-nel befejezni. Ez egy össznépi ünnep, s Itt már mi is boldogan köszönthettük Gábort a színpadon a többi nemzet legjobbjai között.

A nap és a WorldSkills 2011 az O2-n belül található óriási háromszintes szórakozóhelyen zárult, ahol versenyzők, szakértők és delegáltak egy "igazi ereszd el a hajam" buliba vehettek részt újabb fantasztikus show-val a színpadon.

2011.10.09. – vasárnap– C+1 – Vezető szakértő választás

Az előző hosszú éjszaka után csak viszonylag későn, de. 11-kor kezdtünk a ráadás napon. Ilyenkor még két hivatalos program van. A szakmán belül meg kell választani a vezető szakértőt és helyettesét, valamint a következő verseny technikai leírását kell véglegesíteni. Visszamenni a verseny helyszínére a C+1-en mindig szívszorító érzés, mert ilyenkor már bőszen megy a bontás, az a hely, ami a szemünk láttára épült fel és bő 10 napon keresztül gyakorlatilag az otthonunk volt, most az enyészetté lesz.

A vezető szakértő választás számomra kellemetlen meglepetéssel zárult, hiszen a titkos szavazás nyomán legközelebb már nem a svájci szakértő lesz a vezetőnk. Raffaele kiváló munkát végzett, én nagyon szerettem vele dolgozni. Helyette két év múlva a svéd szakértő lesz a „chief expert”. Anders is nagyon jó fej, két éve újonc szakértőként az én csapatomban volt, biztos vagyok benne, hogy kiváló munkát fog végezni. Ezzel együtt is nagyon sajnálom, ami Raffaele-lel történt. Azt pedig különösen, hogy jelezte, valószínűleg két év múlva már nem lesz a csapatunkban, valószínűleg ő lesz a svájciak technikai delegáltja. Helyettesnek a francia Phillipe-t választottuk, meg, ami részemről nagyon rendben van.

A technikai leírás átrágása elég hosszadalmas volt, de azért csak a végére értünk. Végül du. 3-ra értem vissza a szállodába, ahol kezdődhetett a készülődés az esti ceremóniára.

2011.10.09 - vasárnap - C+1 - 7. hely, Medalion of Excellence, Best of the Nation

Csak egy gyors post, mielőtt hazaindulunk:

• Gábor a 7. lett!
• Messze a legjobb eredményt elért magyar versenyzőként övé lett a Best of the Nation elismerés és érem!
• 500 pont feletti teljesítménye miatt a Medalion of Excellence kitüntetést is megkapta.

A záróünnepség fantasztikus volt, a Big Farewell parti őrületes!
A részletek majd legközelebb!

2011.10.09. – vasárnap– C+1 – Vissza az időben Part III: Pete és a Cisco fogadás

Most csak bő fél napot ugrok vissza, mielőtt a mai napi beszámolóba belekezdenék, bár az érintett témának vannak korábbi vonatkozásai is.

A Cisco fogadása tegnap este nagyon kellemes hangulatban telt. Korábban megkértem Bob-ot, aki a Cisco t képviseli a WorldSkills-en, hogy ha lehet, kedves angol barátaimat is invitálja meg a rendezvényre. Bob jó fej volt, csupán a rögzített létszám miatt aggódott egy kicsit. Végül csak Pete tudott eljönni, mert Steve gyengélkedett.Mint kiderült Bob jócskán túltervezte a létszámot, így minden gond nélkül tudtak Pete számára is helyet biztosítani.

A két angol úriembert még 2006-ban ismertem meg, amikor 12 hetet töltöttem itt. Egy szakképzéssel kapcsolatos kutatási ösztöndíjnak és Steve-nek köszönhetően lehettem itt. Steve a legnagyobb Egyesült Királyság-beli regionális Cisco Hálózati Akadémia vezetője, Pete pedig az ő egyik oktatója. Pete már ugyan nyugdíjas, de akkoriban még az Eastbury Comprehensive School tanára volt a kelet-londoni Barking-ban, és akkor találkoztam vele, amikor Steve-vel közösen meglátogattuk az Eastbury-t. Az angolok általában nagyon kedvesek és udvariasak, de nem nagyon foglalkoznak vele, hogy a szigorúan vett hivatalos vagy közös program után mit csinál a külföldi vendégük. Pete ebből a szempontból teljesen más. Az alatt az egy hét alatt, amit akkor náluk töltöttem, munkaidő után rendszeresen invitált, hogy tartsak vele, és akkor ez nagyon sokat segített nekem. Igazi jó barátom lett, azóta is többször találkoztunk, legutóbb ő volt Magyarországon.

Természetesen a WorldSkills-t is ki akartuk használni, hogy találkozzunk. Kétszer kijött a versenyre, volt egy közös esti programunk is, és most ahogy már beszámoltam róla a Cisco fogadásra is eljött.

A Cisco a szakmánk fő szponzora, a C3 végén volt már Bob-ékkal egy rövidebb találkozó fényképezkedéssel és pólóosztással, és természetesen akkor invitáltak meg bennünket a tegnap rendezvényre. A vacsora nagyon finom volt, és mivel a hivatalos feladatunkkal már végeztünk, ezért már felszabadultan beszélgethettünk. Végül Pete még egy extra ajándékot is kapott Bob-tól: egy tiszteletjegyet a záróünnepségre.

Balról Pete, jobbról Kelly, az amerikai szakértő

Utána mind a versenyzők, mind a szakértők elmentek lazítani egy kicsit, ami ilyenkor szokásos és természetesen. Az éjszaka számunkra a Soho-ban ért véget, ahol a finn, a kanadai, a spanyol, a japán és a svájci szakértő társaságában egy nagyon kicsi, nagyon zsúfolt, ámde jó hangulatú bárban töltöttünk el egy kis időt. A szállodába gyalog mentünk vissza, ami onnan kb. 30-40 perces sétát jelentett, keresztül a Piccadilly Circus-ön és a Trafalgar Square-en. London elképesztően él szombat éjjel. Hajnali 2-3 óra körül még mindig elképesztően sok ember volt az utcák, a buszok pedig úgy jártak mintha csak fényes nappal lenne.

2011.10.09. – vasárnap– C4 – Megvan az eredmény!

Mielőtt átmentünk volna a fogadásra Raffaelle kinyomtatta az összesített végeredményt. Mielőtt megnézhettük volna alá kellett írnunk egy papírt, miszerint a záróünnepségig ezt nem adjuk tovább. A fentiek miatt csak holnap tudom post-olni Gábor helyezését. annyit azért elárulhatok, hogy nincs okunk szégyenkezésre!

2011.10.08. – szombat– C4 – Az utolsó nekirugaszkodás

Az átlagos alvásidő worldskills-es időkben valahol 4-5 óra között lehet, ami így a verseny vége felé eléggé megviseltté tesz bennünket. Az utóbbi napokban többször is megfogadtam reggel, hogy ma korábban lefekszem, de ebből soha nem lett semmi. Annyira felfokozott a hangulat, annyira inspiratív a környezet, hogy ezt igazából nem is bánja az ember, szeretne minél többet magába szívni mindebből, ez pedig mindenképpen az alvásidő rovására megy. Majd alszunk, ha hazamentünk Magyarországra. J

Az ExCeL bejárata tegnap...

... és ma (ma szombat van, így nem jöttek iskolai csoportok)

A tegnapi kissé gyengébb nap után az utolsó versenynapnak jobb kilátásokkal álltunk neki. Gábor szokásának megfelelően nyugodt volt reggel. Déli beszámolója szerint jól elhaladt az első két órában, viszonylag kevés feladat maradt az utolsó versenyszakaszra.

Minden szakértő számolgat magában, de végül én mindig arra jutok, hogy ennek nem sok értelme van. Kétfajta információnk van csak:

1.       Látjuk azt az eredményt, amit a mi szigetünkön elérnek a versenyzők.

2.       Látjuk a saját versenyzőnk eredményét.

Egyéb információ nem nagyon áll rendelkezésünkre, ez alapján pedig csak a találgatás szintjéig jutunk.

Sajnos  a második szakasz nem sikerült tökéletesen, egy olyan feladatrész, ami otthon magabiztosan ment, most nem sikerült Gábornak. Ez fájdalmas pontvesztést jelent, de ez van.

A pontozás már rutinból ment mindenfajta fennakadás nélkül. Most kivételesen azonnal meg tudtam nézni az eredményét. Végül a hibák ellenére is 20 pont feletti eredményt ért el, ami megint csak nem számít rossznak. Ha jól adtam össze az eddigieket, akkor az összteljesítménye valahol 80 pont körül van, talán egy kicsivel felette. Ennek mindenképpen elégnek kell lennie arra, hogy benne legyen az első tízben, s ha ez így lesz akkor már nagyon büszkén mehetünk haza.

Szép volt Gábor!

Ma este a Cisco ad fogadást a versenyzők és a szakértők számára az ExCeL mellett található Swiss House-ban. Holnap még megválasztjuk a következő lipcsei versenyre a vezető szakértőt és helyetteseit, valamint véglegesítjük a versenyünk technikai leírását, aztán jöhet a nagyszabású záróünnepség és fogadás.