2011. október 10., hétfő

2011.10.09. – vasárnap– C+2 – Viszlát WorldSkills, viszlát London!

Immér újra itthon.

Pakolás, check out, majd egy kis mászkálás Londonban, buszozás a reptérre, némi kaland néhány túlsúlyos bőrönddel, aztán landolás a hűvös budapesti éjszakában. Nagyjából ennyi ennek a legeslegutolsó napnak a történése.
Viszlát WorldSkills, viszlát London! Hiányozni fogtok!
Köszönöm mindenkinek, aki figyelemmel követte a blogon keresztül a londoni eseményeket!
És köszönöm Gábor nevében is a támogatást és a sok-sok meleg szavú gratulációt!

2011.10.09. – vasárnap– C+1 – Záróünnepség és fergeteges búcsú buli

A záróünnepségek az általam látogatott előző két WorldSkills-en is elképesztő élmény nyújtottak, és most is hasonlóra számítottam.
A hivatalos ceremónia előtt a magyar csapatot egy kis fogadáson látta vendégül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Félelmetes volt a hangulat az arénában. Ezúttal közel teltház volt, és már az ünnepség kezdete előtt elképesztő hangzavar volt, dobolással, kerepeléssel. Két nagyon profi műsorvezető volt, az úriember vitte el a feladat oroszlánrészét, legalább két és fél órán keresztül folyamatosan bírta szuflával. Az est show részében a levegő akkrobatikáé volt a főszerep, de indulásnak egy itt valószínűleg nagyon népszerű előadóművész alapozta meg a hangulatot. Playback háttérrel ugyan, de mindösszesen egy szál mikrofonnal a kezében, szájával és a torkával zenélt, dobolt, énekelt rap-pelt. Teljesen jó volt.

A záróünnepségek problémája, hogy rettenetesen sokáig tart, amíg az összes szakma első három helyezettjét színpadra szólítják és átadják számukra az érmet. Az elején még egy kívülálló számára is felemelő hallani azt az elképesztő ovációt, amivel minden egyes érmest eredményét fogadja a saját csapata, látni az önfeledt boldogságot a nemzeti zászlóba burkolózott versenyzőkön, amikor a dobogóra állnak. Mi sajnos érmek szempontjából nem voltunk érintettek, így a tízedik körül már lankadt a lelkesedésünk, az utolsó harmad pedig már kimondottan nehezen telt. Szerencsére időnként egy-egy bemutatóval megszakították az eredményhirdetés monotonitását. Kiváló ötlet a „Best of the Nation”-nel befejezni. Ez egy össznépi ünnep, s Itt már mi is boldogan köszönthettük Gábort a színpadon a többi nemzet legjobbjai között.

A nap és a WorldSkills 2011 az O2-n belül található óriási háromszintes szórakozóhelyen zárult, ahol versenyzők, szakértők és delegáltak egy "igazi ereszd el a hajam" buliba vehettek részt újabb fantasztikus show-val a színpadon.

2011.10.09. – vasárnap– C+1 – Vezető szakértő választás

Az előző hosszú éjszaka után csak viszonylag későn, de. 11-kor kezdtünk a ráadás napon. Ilyenkor még két hivatalos program van. A szakmán belül meg kell választani a vezető szakértőt és helyettesét, valamint a következő verseny technikai leírását kell véglegesíteni. Visszamenni a verseny helyszínére a C+1-en mindig szívszorító érzés, mert ilyenkor már bőszen megy a bontás, az a hely, ami a szemünk láttára épült fel és bő 10 napon keresztül gyakorlatilag az otthonunk volt, most az enyészetté lesz.

A vezető szakértő választás számomra kellemetlen meglepetéssel zárult, hiszen a titkos szavazás nyomán legközelebb már nem a svájci szakértő lesz a vezetőnk. Raffaele kiváló munkát végzett, én nagyon szerettem vele dolgozni. Helyette két év múlva a svéd szakértő lesz a „chief expert”. Anders is nagyon jó fej, két éve újonc szakértőként az én csapatomban volt, biztos vagyok benne, hogy kiváló munkát fog végezni. Ezzel együtt is nagyon sajnálom, ami Raffaele-lel történt. Azt pedig különösen, hogy jelezte, valószínűleg két év múlva már nem lesz a csapatunkban, valószínűleg ő lesz a svájciak technikai delegáltja. Helyettesnek a francia Phillipe-t választottuk, meg, ami részemről nagyon rendben van.
A technikai leírás átrágása elég hosszadalmas volt, de azért csak a végére értünk. Végül du. 3-ra értem vissza a szállodába, ahol kezdődhetett a készülődés az esti ceremóniára.

2011.10.09 - vasárnap - C+1 - 7. hely, Medalion of Excellence, Best of the Nation

Csak egy gyors post, mielőtt hazaindulunk:
  • Gábor a 7. lett!
  • Messze a legjobb eredményt elért magyar versenyzőként övé lett a Best of the Nation elismerés és érem!
  • 500 pont feletti teljesítménye miatt a Medalion of Excellence kitüntetést is megkapta.
A záróünnepség fantasztikus volt, a Big Farewell parti őrületes!
A részletek majd legközelebb!

2011. október 9., vasárnap

2011.10.09. – vasárnap– C+1 – Vissza az időben Part III: Pete és a Cisco fogadás

Most csak bő fél napot ugrok vissza, mielőtt a mai napi beszámolóba belekezdenék, bár az érintett témának vannak korábbi vonatkozásai is.
A Cisco fogadása tegnap este nagyon kellemes hangulatban telt. Korábban megkértem Bob-ot, aki a Cisco t képviseli a WorldSkills-en, hogy ha lehet, kedves angol barátaimat is invitálja meg a rendezvényre. Bob jó fej volt, csupán a rögzített létszám miatt aggódott egy kicsit. Végül csak Pete tudott eljönni, mert Steve gyengélkedett.Mint kiderült Bob jócskán túltervezte a létszámot, így minden gond nélkül tudtak Pete számára is helyet biztosítani.

A két angol úriembert még 2006-ban ismertem meg, amikor 12 hetet töltöttem itt. Egy szakképzéssel kapcsolatos kutatási ösztöndíjnak és Steve-nek köszönhetően lehettem itt. Steve a legnagyobb Egyesült Királyság-beli regionális Cisco Hálózati Akadémia vezetője, Pete pedig az ő egyik oktatója. Pete már ugyan nyugdíjas, de akkoriban még az Eastbury Comprehensive School tanára volt a kelet-londoni Barking-ban, és akkor találkoztam vele, amikor Steve-vel közösen meglátogattuk az Eastbury-t. Az angolok általában nagyon kedvesek és udvariasak, de nem nagyon foglalkoznak vele, hogy a szigorúan vett hivatalos vagy közös program után mit csinál a külföldi vendégük. Pete ebből a szempontból teljesen más. Az alatt az egy hét alatt, amit akkor náluk töltöttem, munkaidő után rendszeresen invitált, hogy tartsak vele, és akkor ez nagyon sokat segített nekem. Igazi jó barátom lett, azóta is többször találkoztunk, legutóbb ő volt Magyarországon.
Természetesen a WorldSkills-t is ki akartuk használni, hogy találkozzunk. Kétszer kijött a versenyre, volt egy közös esti programunk is, és most ahogy már beszámoltam róla a Cisco fogadásra is eljött.
A Cisco a szakmánk fő szponzora, a C3 végén volt már Bob-ékkal egy rövidebb találkozó fényképezkedéssel és pólóosztással, és természetesen akkor invitáltak meg bennünket a tegnap rendezvényre. A vacsora nagyon finom volt, és mivel a hivatalos feladatunkkal már végeztünk, ezért már felszabadultan beszélgethettünk. Végül Pete még egy extra ajándékot is kapott Bob-tól: egy tiszteletjegyet a záróünnepségre.

Balról Pete, jobbról Kelly, az amerikai szakértő
Utána mind a versenyzők, mind a szakértők elmentek lazítani egy kicsit, ami ilyenkor szokásos és természetesen. Az éjszaka számunkra a Soho-ban ért véget, ahol a finn, a kanadai, a spanyol, a japán és a svájci szakértő társaságában egy nagyon kicsi, nagyon zsúfolt, ámde jó hangulatú bárban töltöttünk el egy kis időt. A szállodába gyalog mentünk vissza, ami onnan kb. 30-40 perces sétát jelentett, keresztül a Piccadilly Circus-ön és a Trafalgar Square-en. London elképesztően él szombat éjjel. Hajnali 2-3 óra körül még mindig elképesztően sok ember volt az utcák, a buszok pedig úgy jártak mintha csak fényes nappal lenne.

2011.10.09. – vasárnap– C4 – Megvan az eredmény!

Mielőtt átmentünk volna a fogadásra Raffaelle kinyomtatta az összesített végeredményt. Mielőtt megnézhettük volna alá kellett írnunk egy papírt, miszerint a záróünnepségig ezt nem adjuk tovább. A fentiek miatt csak holnap tudom post-olni Gábor helyezését. annyit azért elárulhatok, hogy nincs okunk szégyenkezésre!

2011. október 8., szombat

2011.10.08. – szombat– C4 – Az utolsó nekirugaszkodás

Az átlagos alvásidő worldskills-es időkben valahol 4-5 óra között lehet, ami így a verseny vége felé eléggé megviseltté tesz bennünket. Az utóbbi napokban többször is megfogadtam reggel, hogy ma korábban lefekszem, de ebből soha nem lett semmi. Annyira felfokozott a hangulat, annyira inspiratív a környezet, hogy ezt igazából nem is bánja az ember, szeretne minél többet magába szívni mindebből, ez pedig mindenképpen az alvásidő rovására megy. Majd alszunk, ha hazamentünk Magyarországra. J
Az ExCeL bejárata tegnap...
... és ma (ma szombat van, így nem jöttek iskolai csoportok)

A tegnapi kissé gyengébb nap után az utolsó versenynapnak jobb kilátásokkal álltunk neki. Gábor szokásának megfelelően nyugodt volt reggel. Déli beszámolója szerint jól elhaladt az első két órában, viszonylag kevés feladat maradt az utolsó versenyszakaszra.

Minden szakértő számolgat magában, de végül én mindig arra jutok, hogy ennek nem sok értelme van. Kétfajta információnk van csak:
1.       Látjuk azt az eredményt, amit a mi szigetünkön elérnek a versenyzők.
2.       Látjuk a saját versenyzőnk eredményét.
Egyéb információ nem nagyon áll rendelkezésünkre, ez alapján pedig csak a találgatás szintjéig jutunk.
Sajnos  a második szakasz nem sikerült tökéletesen, egy olyan feladatrész, ami otthon magabiztosan ment, most nem sikerült Gábornak. Ez fájdalmas pontvesztést jelent, de ez van.
A pontozás már rutinból ment mindenfajta fennakadás nélkül. Most kivételesen azonnal meg tudtam nézni az eredményét. Végül a hibák ellenére is 20 pont feletti eredményt ért el, ami megint csak nem számít rossznak. Ha jól adtam össze az eddigieket, akkor az összteljesítménye valahol 80 pont körül van, talán egy kicsivel felette. Ennek mindenképpen elégnek kell lennie arra, hogy benne legyen az első tízben, s ha ez így lesz akkor már nagyon büszkén mehetünk haza.
Szép volt Gábor!
Ma este a Cisco ad fogadást a versenyzők és a szakértők számára az ExCeL mellett található Swiss House-ban. Holnap még megválasztjuk a következő lipcsei versenyre a vezető szakértőt és helyetteseit, valamint véglegesítjük a versenyünk technikai leírását, aztán jöhet a nagyszabású záróünnepség és fogadás.

2011. október 7., péntek

2011.10.07 - péntek- C3 - Fent és valahol középen

Hagy kezdjem a legfontosabbal: a tegnapi versenynap remekül sikerült ismét Gábornak, mindösszesen 1,8 pontot vesztett a 25-ből. Ezt több mint reménykeltő, továbbra is lépést tartunk az élmezőnnyel.

Ma az eddigi legnehezebb feladat várt rá. Ügy futottunk neki, hogy elviekben minden feladatot meg tud oldani a maiak közül, de ezen a területen van a legkevesebb gyakorlata. Már pedig a tapasztalat sokat segíthet a váratlan helyzetekben. Félidőben még viszonylag jó helyzetben fordult, de már akkor is látszott, hogy meglehetősen sok feladat maradt még a hátralevő 105 percre, ráadásul a kritikusabb feladatok még mind hátra voltak.


A nap végi megbeszélésen kiderült, hogy nem mindent sikerült befejeznie Gábornak, köztük néhány olyan feladatrészt sem, amiben pedig korábban biztosak voltunk. Voltak rejtélyes hibák, ilyenek az informatika világában sajnos elég sűrűn előfordulnak.

A javítással megint meglehetősen gyorsan végeztünk, és a nap végén sikerült megtudnom Gábor mai eredményét. Egy picivel többet, mint 10 pontot vesztett, ami a beszámolója alapján reális. Összességében közepes eredmény, de az összesítésben még mindig nagyon jók vagyunk. Holnap még belehúzunk (elsősorban ő ), és akkor nem lesz gond!

2011. október 6., csütörtök

2011.10.06. – csütörtök – C2 – Jól haladunk

Lassan visszatérünk a jelenbe. J
Ma Gábor az első szigetet látogatta meg, ami elviekben a legegyszerűbb és legkönnyebben teljesíthető. Semmi sincs, ami komolyabb gondot okozhatna Gábornak, de az ilyen jellegű kijelentések előtt vagy után az angolok is keresztbe teszik az ujjukat. Az egyetlen fekete ló a szimulációs feladatrész, amiről elég keveset lehetett tudni előzetesen. Ezzel némileg meg is gyűlt a baja Gábornak, de a probléma inkább technikai volt, mint szakmai. Az történt ugyanis, hogy a feladatban nem teljesen volt egyértelmű, hogy mikor kell kezdeni ezt a feladatrészt. Mikor megkapta a szükséges fájlt tartalmazó pendrive-ot, Gábor „ügyesen” félrerakta, hogy majd kicsit később kezd a dologhoz. Ez hiba volt, mert a feladat készítői azt várták volna, hogy azonnal belekezd a megoldásba, és 75 perc múlva mindenkitől begyűjthetik a megoldást. Mikor kiderült, hogy Gábor esetében ez másképp történt, az illetékes szakértői csapat Raffaele vezetésével úgy döntött, hogy Gábor a normál ebédidőben kitöltheti a feladatra tervezett időtartamot, majd később elmegy ebédelni, és végül délután ennyivel kevesebb időt felhasználva a többiekkel együtt fejezheti be a második napot. Az így számukra teljesen elfogadható volt.


Tömegek várakoznak az ExCeL-ben a bebocsájtásra délidőben
Délben megérkezett látgatóként a tavalyi euroskills-es csapat fele (Gáborral együtt már háromnegyedük itt van J), ami vélhetőleg Gábornak is plusz lendületet adott.
A nap végi értékeléssel ismét gyorsan végeztünk. Gábor eredményét nem sikerült még megtudnom, de az ő előzetes értékelése alapján rossz eredményre ezúttal sem számíthatunk. A mi 4-es szigetünkön az előző napinál jelentősen rosszabb eredmények születtek, még a legjobb kanadai is jelentősen elmaradt Gábor tegnapi eredményétől.
Este Pete barátommal találkoztam, de erről részletesebben majd holnap.

2011.10.06. – csütörtök – C2 – Vissza az időben Part II. – Az első nap izgalmai

Bár ígértem, hogy nem hozom szóba többet az elromlott laptopot, de az első versenynap sztorija nem lenne teljes e nélkül, így finoman bár, de itt-ott utalni fogok rá.
Érkeznek a versenyzők az ExCeL-be
A tegnap délelőttje elég zaklatott volt számomra a korábban említett történések miatt, de szerencsére eléggé jól előkészültünk a kezdésre, így még ez a rendkívüli esemény is belefért: a verseny problémamentesen elindult. A szakértőtársak egyértelműen ezt a napot ítélték a legnehezebben teljesíthetőnek, de hát ez már - mondhatni hagyományosan - így van. Számomra megnyugtató volt, hogy tudtam, Gábor elviekben minden feladatrész megoldására képes. Versenyközben persze bármi előfordulhat, és a rendelkezésre álló idő valóban szűkös. Délben tudtunk pár szót váltani (ezt korábban tiltotta szabályzat, de most már legális), úgy tűnt, hogy nagyjából minden a tervek szerint halad, és nincs semmi komoly fennakadás.
A verseny végén ismét hivatalos beszélgetési idő a szakértő és versenyzője között. Gábor elmondta, hogy csaknem mindennel végzett, ami határozottan jó hír volt.

Ebédidő a WorldSkills első napján - szendvicsevés földön ülve, angol-módra

Jöhetett a javítás. Ettől előzetesen nagyon tartottunk, mivel az előző WorldSkills-ekkel szemben az ExCel szigorúan este 8-kor bezár. Mindez azt jelenteti, hogy a pontozásra alig 2 óránk van. Ez korábban sokszor 4-5 óra hosszan (vagy még ennél is tovább) is eltartott. A fentiek miatt nagyon komolyan készültünk erre a műsorra, igyekeztünk az elmúlt napokban - amennyire csak lehet - optimalizálni a feladatot. Annak az Excel táblának az utolsó verziója, ami a megfelelő sorrendben és részletességgel tartalmazta az egyes javítási lépéseket, az elromlott laptopomon volt. Szerencsére Nasser gépén volt egy nem sokkal korábbi változat, így azt nagyon gyorsan naprakész állapotba sikerült hoznunk. Az általam kitalált javítás metódus hatékonysága még engem is meglepett, alig két óra alatt mindennel végeztünk.
Gábor eredménye alig maradt el az előzetesen elképzelt optimálistól, viszont a mi 4-es szigetünkön (Island 4) kettő maximális pontszámú (a szingapúri of course, és a japán) és egy csaknem hibátlan (az iráni) teljesítmény is volt. Minden relatív, hiszen a Gábor által a 25-ös maximumból elért 21,25 pont minden idők egyik legjobb magyar napi eredménye. Korai még bármit is mondani, de az biztos, hogy ez egyáltalán nem volt rossz kezdés.

2011.10.06. – csütörtök – C2 – Vissza az időben Part I. – A nyitóünnepség

Gond nélkül elkezdődött a második nap. Hamarosan ebédidő, és meglehetősen nagy a nyugalom a standunkon, így most van egy kis időm visszatérni az elmúlt két nap történéseire.
Nyitóünnepség
Akik nem hallottak még a WorldSkills-ről, azok számára furcsa lehet az a felhajtás ami az eseményt övezi itt Londonban. Bár a város nincs tele WolrdSkills plakátokkal, de a verseny helyszínétől távol is többen felismerték a nyakunkban lógó badget, azaz pontosan tudták, hogy mi folyik most az ExCeL-ben. Két éve Kanadában a miniszterelnök, most a londoni főpolgármester és a brit miniszterelnök helyettese látta fontosnak, hogy személyes jelenlétével és beszédével megtisztelje a nyitóünnepséget.
A WorldSkills-t az olimpiához hasonlítani nem valóságtól elrugaszkodott dolog. Ha valaki részt vett a két nappal ezelőtti ünnepségen, akkor valami hasonlót érezhetett az O2 arénában, mint azok akik három éve a pekingi olimpia nyitányán voltak ott.
Az O2 (lásd a blog háttérképeként is) valóban fantasztikus. A londoniak egyszerűen csak a világ legnagyszerűbb rendezvényhelyszínének aposztrofálják, és valószínűleg nem is állnak messze az igazságtól. Kívülről rendkívül impresszív, belülről pedig hatalmas. Az arénán kívül egy komplett pláza is helyet kapott benne, boltokkal és sok-sok étteremmel, sörözővel.
Már az épület előtt is fantasztikus volt a hangulat. A többnyire elegáns egységes csapatruhába (öltöny vagy nemzeti viselet) öltözött ország csapatok nagy hangzavar keretében éltették országukat és önmagukat. Több csapat előre betanult rigmusokat skandált.
Némi várakozás és a szokások biztonsági intézkedés után bejutottunk az arénába. Sajnos nem éppen a legjobb helyet kaptuk (talán a legrosszabbat), mivel a küzdőtéren, és annak is a színpadtól távolabbi végén volt az ülőhelyünk. Meggyőződésem, hogy a lelátón ülök sokkal jobban élvezhették a látványt.

A műsor színes volt, és rengeteg fiatal vett részt benne. Zene, tánc, akrobatika, sok-sok multimédiás elemmel megspékelve. A csapatok felvonulása következett, majd a hivatalos beszédek jöttek, köztük a miniszterelnök helyettesé volt a legfrappánsabb.

2011. október 5., szerda

2011.10.05 - szerda - C1 - Újra van saját laptopom!

Még így a szokásos korahajnali lefekvés előtt megemlékezem róla, hogy újra van saját laptopom, ami elmondhatatlanul sokat javított a komfortérzetemen.



Az "öreg", ámde még egészen jó kondíciónak örvendő laptopom Hódmezővásárhelyről egy budapesti reptéri fuvarnak köszönhetően taxival utazott Ferihegyre, majd a WorldSkills-re érkező megfigyelői küldöttség egyik segítőkészt tagjának köszönhetően (Csaba az egyik magyarországi szponzor képviselője) repülővel tette meg a következő párezer kilométert, majd busszal a Hyde Park közelében található egyik szállodában landolt, ahonnan az underground-dal már én hoztam el  mostani tartózkodási helyére.

Egy kívülálló nehezen értheti meg, hogy mi ez a felhajtás egy nyamvadt számítógép miatt, de aki nem "függő", annak ezt soha nem is lehet elmagyarázni. A mi szakmánkban szinte kizárólag függő van, így a szakértő kollégáim kivétel nélkül értették, hogy mit éltem át.

Ha laptop ügyben nem lesz újabb fordulat (most már azt kívánom, hogy ne is legyen), akkor ígérem, nem hozom szóba többet ezt a témát.

Holnap remélhetőleg már sokkal könnyebb napunk lesz, így talán lesz alkalmam az elmúlt két nap lemaradásait itt a fórumon is bepótolni.

2011.10.05 - szerda - C1 - Működésképtelen laptop. Elkezdődött a verseny

Nem így képzeltem a mai nap kezdetét, és ezt a mai bejegyzést sem.
Ma reggel miután beértem a versenyre, bekapcsoltam a laptopomat, ami még nncs egy hónapos se. Először minden rendben volt, majd egyszer csak minden előzmény nélkül elsötétült  képernyő, és kialudt minden led.

Minden próbálkozás hiábavaló volt, a gép teljesen megadta magát. Kisebb pánik lett urrá rajtam, Baromi gyors szervezkedés és a sok-sok segítő családtagnak és kollégának hála két dolog történt:
1. Mára kölcsönkaptam a csapat hivatalos delegáltunk, Jakab János laptopját. Nagy-nagy köszönet érte!
2. A régi laptomom már úton van ide otthonról, így jó eséllyel ma késő este már használatba vehetem.
Nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki ebben segített!

Gábor teljesítményéről egyelőre annyit, hogy nem okozott ma csalódást.

A többit talán holnap.

2011. október 4., kedd

2011.10.04 – kedd – C-1 – Végső simítások, nyitó ceremónia az O2-ben

Ma csak egy rövid bejegyzés. Elég késő van, az utóbbi napok eléggé kimerítőek voltak, holnap ismét komoly kihívások várnak, ma pedig nagyon sok dolog történt, s ezeket pár mondatban nem illene elintézni.
A fentiek miatt előzetesen a mai nap csak címszavakban, a részletekkel holnap jelentkezem:
1.       Ebédig az utolsó előkészületek a verseny előtt (apróbb javítások, a javítási metódus optimalizálása, sok-sok papír aláírása stb.).

2.       Délután mosás és készülődés a szállodában.

3.       Este nyitóünnepség, a várakozásnak megfelelő pompával, látványossággal és a brit miniszterelnök-helyettessel.
A többit holnap, amikor is végre indul a verseny!

2011. október 3., hétfő

2011.10.03 – hétfő (legalább is azt hiszem :) C-2 – Versenyzők ismerkedése a helyszínnel

Ma két fő program volt. Egyrészt a szakértői csapatnak be kellett fejeznie az előkészületeket, másrészt a versenyzők az egész napot a verseny helyszínen töltötték.

Az előbbi túl sok szót nem érdemel. Szorgos munkával csiszolgattuk a feladatot és a javítási útmutatót. Az utolsó simítások úgy gondolom sokat javítottak a mi napunk feladatának minőségén.
Épül a Cisco standja az ExCeL-ben

Problémák és súrlódások minden versenyen vannak, ez alól a mostani sem kivétel.
Szeretjük egymást, jó társaság a mienk, de alapvetően mindenki nyerni akar, vagy legalább is jól szerepelni. A szakértők is természetesen mindent megtesznek, hogy a saját versenyzőjük minél eredményesebb legyen. Vannak ehhez megengedett eszközök (ilyen például az, amikor a versenynap kezdetén átbeszélhetjük az aznapi feladatot a versenyzőnkkel), vannak szürkés-fehér dolgok (több-kevesebb háttér információt az előkészületekről minden szakértő továbbad a versenyzőjének) és vannak meg nem engedett eszközök (ha például valaki előre kiadja a teljes feladatot).

Ma példának okáért 2-3 szakértő reklamálni kezdett, hogy szerintük nem fair, hogy a négy csoport vezetőjének a számítógépén (köztük az enyémen is) ott van az adott nap végleges feladata, s ők továbbküldhetik ezt a versenyzőjüknek, ha akarják. Igen, fizikailag valóban megtehetném, de nálam ez nagyon messze van attól a határtól, amit még átléphetek. Vannak emberek, akik ennél kisebb lehetőséget is ki akarnak használni, és vannak akik ennél sokkal nagyobb kísértésnek is ellent tudnak állni. Itt minden a bizalomról szól. Ha mi szakértők elemi dolgokban sem bízunk meg egymásban, akkor már holnap lehúzhatjuk a redőnyt. Szerencsére Raffaele-nek sikerült végül lecsillapítania az elégedetlenkedőket.
Gábor már fél kilenc körül az ExCeL-ben volt (ekkor csak pár szót tudtunk váltani, de a többi versenyzővel együtt csak 11 óra körül jöhetett be a versenyterületre. A meleg fogadtatás és a gyors eligazítás után elkezdődött az ismerkedés a munkahelyekkel. Minden versenyző, mind a négy nap munkaterületén eltölthetett kb. 1,5 órát. Semmi kötött feladatuk nem volt, gyakorlatilag azt csináltak az adott hely eszközeivel, amit akartak.



Gáborral még az ebédet követően nyílt alkalmam pár szót váltani. Nyugodt vagyok felőle. Ő is és én is felkészülten várjuk a megpróbáltatásokat. Meglátjuk, mire lesz mindez elég ebben a mezőnyben.
Este még várt ránk egy rossz hír. Az előzetes tervekkel szemben a holnapi nap mégsem lesz teljesen szabad. Maradt még feladat, ezért délig minimum az ExCeL-ben kell lennünk.

Holnap este megnyitó az O2-ben.




2011. október 2., vasárnap

2011.10.02 – vasárnap– C-3 – Irán és az az internet

Tegnap este megérkeztek a versenyzők is, de Gáborral csak telefonon és sms-ben tudtunk szót váltani. A versenyzők szállása az ExCeL-hez van közel, de nem olyan közel, mint az előzetesen gondoltam, így végül személyesen nem tudtunk találkozni. Számukra a ma lesz a kirándulós nap, holnap pedig a versenyhelyszínnel és az eszközökkel ismerkedhetnek.


A C-3 mondhatni a várakozásoknak megfelelően telt. Ez a mi szakmánkban azt jelenti, hogy megfeszített meló egész nap. Vegyük át még egyszer az alapokat!


1.       A versenyzők a WorldSkills verseny 4 napja alatt 4 különböző feladatot oldanak meg.

2.       A szakértők a versenyt megelőző hónapokban javaslatokat küldtek be az egyes napok feladataira, amiből szavazással választotta ki a csapat azt a négyet, ami a mostani verseny alapjául szolgál.

3.       Az előzetesen kiválasztott feladatokat 30%-ban meg kell változtatnunk itt a helyszínen.

4.       Minden napnak külön szakértői 6-7 főből álló szakértői csapata. Az ő dolgok, hogy az adott nap feladatét 30%-ban módosítsák, véglegesítsék, kipróbálják és a javítási útmutatót elkészítsék. A 4. nap csapatát én vezetem.
És hogy mi is történt ma tulajdonképpen? Tegnap már elég jól elhaladtunk, ezért mára már csaknem elkészült a 30% változást tartalmazó és az itteni körülményekhez illeszkedő tesztfeladat. Ma kipróbálásra és a pontozási útmutatóra kellett koncentrálnunk. Egy munkahelyet előkészítettünk úgy, hogy az csaknem olyan állapotot tükrözött, mint amilyennek a versenyzők is találkoznak a verseny kezdetekor. Bertrand-dal, a belga „kölcsönszakértővel” (ő egy másik nap csapatához tartozik) megerősítve vágtunk neki a feladatnak.
Amíg Bertrand úgy próbálta megoldani a kitűzött feladatot, mintha ő is egy versenyző lenne, mi az iráni kollégával a pontozási útmutatón dolgoztunk. Napközben számos kisebb-nagyobb problémával kerültünk szembe, ezek jó részét némi küzdés árán sikerült megoldanunk.

Nasser (a képen szemben, láthatósági mellényben) ebédidőben mesélt az iráni helyzetről. A beszélgetés az internetszolgáltatókkal kezdődött. Kiderült, hogy mi idehaza el vagyunk kényeztetve hozzájuk képest. Náluk egy átlagos otthoni internet előfizetés kétszer-háromszor többe kerül, mint minálunk, ráadásul ezért 25-öd olyan gyors kapcsolatot kapnak. Még nagyobb probléma, hogy a kormány mindent ellenőriz. Nincs YouTube például és nincs Facebook. Ez idáig csak egy csomó veszélyesnek nyilvánított webhelyet blokkoltak (black list), de most elhatározták, hogy megfordítják a logikát: semmit sem engedélyeznek, kivéve azokat a helyeket, amiket biztonságosnak ítélnek (white list). Ha nálunk ilyet szeretnének valamikor is bevezetni több tüntető lenne a Kossuth téren, mint ezelőtt bármikor…

Hazafelé az angolul nem beszélő japán szekértővel, Takao-val és a tolmácsával Megumi-val utaztam. Ők ketten sok-sok kérdéssel halmoztak el, aminek az lett az eredménye, hogy éppen két állomással szaladtunk túl az DLR-metró átszállás helyén.

A nap a szálloda éttermével egy rövid magyar csapattalálkozóval végződött.
Már csak két nap a kezdésig!

2011. október 1., szombat

2011.10.01 – szombat (C-4) – Az első komoly melós nap

Tegnap este a kirándulást záró fogadás (welcome reception) felejthető volt. A rendezvény helyszíne ugyan ígéretes volt, hiszen a Westminster Abbey közvetlen közelében voltunk, de a WolrdSkills szervezői kicsit elmérték, hogy mennyi és mennyire éhes vendégre számítsanak. A több különböző kiránduló csoportból érkező szakértők igen komoly tömeget képeztek. Innivaló akadt bőben, de az ételkiszolgálással már akadtak gondok. A köreten, tésztákon és egyéb kiegészítőkön kívül csak egyfajta sasuage (kolbász-féle) volt a főétel, s abból is kínosan kevés. Némi közelharc árán egy darabot sikerült szereznem, újabb adagra már esélyem sem volt.


A vacsora közben-végén egy rövid köszöntő beszéd is elhangzott, aminek a végén a hopp-mester finomam távozásra szólította fel az első transzport-csoporthoz tartozókat.

Mi magyarok is hamarosan útra keltünk, de nekünk nem volt szükségünk szállítójárműre, mivel egy kb. 5-10 perces, a Big Ben-t is érintő séta után már a szállodában is voltunk.

A reggel nem indult túl jól, hiszen először a szobakulcsként szolgáló kártyával akadt gondom, majd az utazásra jogosító travelcard-om sem működött. Ennek eredményeként pici késéssel értem az ExCeL-be, de szerencsére még éppen a hivatalos program kezdete előtt.

Indításként Raffaele, a svájci vezető szakértő, majd a szaúd-arábiai zsűri elnök köszöntötte a 29 szakértőt. A hivatalos tiszteletkörökre nem sok idő jutott, hiszen a mai és a elkövetkező két nap programja elképesztően feszített volt és lesz.

Ahogy két évvel ezelőtt Calgaryban, így Raffaele most is rám osztotta az egyik versenyfeladat kidolgozásához kapcsolódó csoportvezetői feladatot. A hagyományok szerint az egyes versenynapok sorszámával vannak megcimkézve a csoportok, de a valóságban ez már nem jelenti azt, hogy az adott feladatot az adott napon oldják meg a versenyzők. Én a Day 4 (4. versenynap) csoportvezetője vagyok, de ez csak 7 versenyzőnek jelenti majd ténylegesen is a negyedik napot. Calgary óta forgószínpad-szerűen dolgozunk, így a versenyzők egynegyedének például az első napon van a „negyedik nap”.
Összesen hatan vagyunk a csapatban. Rajtam kívül iráni, spanyol, brazil, japán és osztrák szakértő tartozik még a „Day 4 Team”-hez, plusz Megumi, a japán tolmácslány, aki régi-régi ismerősöm, hisz már 4 éve Japánban is találkoztunk. Akkoriban a mostani szakértő, Takao, még versenyző volt...

A nap a várakozásoknak megfelelően feszített munkával telt, de este 8 órára csaknem teljesen összeállt  a feladatsor. Először döntenünk kellett arról, hogy mit szándékozunk változtatni a korábban kiadott feladathoz képest, majd vadul nekiálltunk a megvalósításnak. A csapat nagyobbik része a gyakorlati kipróbálással foglalatoskodott, míg én Nasserrel, az iráni szakértővel igyekeztünk mindent korrektül írásban megfogalmazni.
A munka olyannyira lefoglalt, hogy elfelejtettem fényképet készíteni a versenyhelyszínen. Ígérem holnap bepótolom a mulasztást. Helyette íme egy kép az ebéd helyszínéről. Szeretném felhívni a figyelmet a sok-sok láthatósági mellényre. A félreértések elkerülése végett, itt nem az utcaseprők világtalálkozója zajlik, hanem sok-sok diplomás szakértő viseli az itt kötelező felszerelést.

A napot némi folyadék elfogyasztásával zártam a svájci, a finn, az amerikai és a német szakértő társaságában. Holnap a mainál is korábban kezdünk.

2011. szeptember 30., péntek

3. 2011.09.30., C-5 – Londoni városnézés és gyönyörű idő

(C-5:  a verseny előtt öt nappal)
Először is hagy osszam meg a mai nap legjellemzőbb fotóját. A kép címe: "London fölött az ég".


Elképesztően gyönyörű idővel örvendeztetett meg bennünket a brit főváros. 25 fok feletti hőmérséklet, teljesen felhőmentes kék égbolt - hihetetlen mindez Londonban szeptember végén, viszont tökéletes a mai kirándulós programunkhoz.
Reggeli után a villanyszerelő szakértő kollégával, Kummer Zolival kétórás sétát tettünk a belvárosban (Big Ben, Downing Street, Trafalgar Square, Buckingham Palace), majd a Green Parkból földalattival és DLR-rel (kb. HÉV) mentünk ki a verseny helyszínére, az ExCeL London területére. Az ExCeL épülete óriási, a két bejárat közötti távolság 1 km körüli lehet.


A versenyterületre ma még nem mehettünk be. Egy hidegélelem csomag kíséretében bocsájtottak el bennünket a kirándulásra. Csoportokra osztva több tucat tradicionális emeltes londoni piros busz vitte a szakértőket és az egyéb tisztségviselőket várost nézni. 



Az első megálló a Tower of London és a Tower Bridge közvetlen közelében volt. A helyiek is láthatóan élvezik a kései nyarat. Rengeteg embert láttunk, amint a fűben ücsörögve éppen elfogyasztották az ebédjüket, vagy csak egyszerűen a gyepen heverészve élvezték a gyönyörű napsütést.



Az egyórás megálló után a London Eye következett. Aki már járt itt az tudhatja, hogy az óriáskerékre a repülőtérihez hasonló biztonsági ellenőrzés után lehet feljutni, A kerék közel fél óra alatt tesz meg egy kört, az üvegkapszulákból valóban gyönyörű a kilátás. Normál esetben ez elég drága mulatság, egy felnőtt jegy ára átszámítva 6.000 Ft körül van, de ezt most természetesen a szervezők állták.



A London Eye után 45 perces hajókirándulás következett a Temzén, szintén sok-sok remek látnivalóval.


Este még egy fogadás lesz a Westminster Abbey közelében, de holnaptól már a munkáé lesz a főszerep.

2011. szeptember 29., csütörtök

2. - 2011.09.29. - Újra Londonban

London nagyon közel áll a szívemhez, így mindig különleges alkalom számomra, amikor visszatérhetek ide. Pár éve, mikor egy ösztöndíj keretében három hónapot tölthettem itt, nagyon megszerettem a várost.

Sima repülőút után érkeztünk meg Gatwick repülőtérre, ahol két öltönyös úriember várt bennünket. Elnavigáltak bennünket a kisbuszhoz, ami több mint 1,5 órás út után (vonattal ez alig több mint 30 perc lett volna) megérkeztünk a szállodánkhoz.

A hotel közvetlenül a Waterloo pályaudvar mellett található. Aki járt már Londonban az tudhatja, hogy egy turistának ennél jobb elhelyezkedésű szálláshelyet keresve sem talál. London központja és annak nevezetességei (Big Ben, London Eye, Trafalgar Square stb.) pár percnyi sétára vannak csak.

Ebben a hotelben szállásolták el a szervezők az összes szakértőt és egyéb delegáltat. A jó elhelyezkedés mellett a négycsillagos hotel minden igényt kielégít. A tágas (ez Londonban ritkaság számba megy), kényelmes és kiválóan felszerelt szobák mellett remek kiegészítő szolgáltatások állnak rendelkezésre. A szaunával is felszerelt konditerem például a nap 24 órájában várja a vendégeket. A worldskills-es "vetaránokkal" egyetértettünk abban, hogy ez a szálláshely messze felülmúlja a korábbi japán és kanadai elhelyezésünket.

Az érkezés után megkaptuk a badge-ünket, az utazásra jogosító travelcard-ot és a belépőket a nyitó- és záróünnepségre. A gyors szobafoglalás után Zsófi, a technikai delagált (ő már korábban megérkezett) rövid eligazítás tartott, majd egy rövid séta keretében némi enni- és innivalót vettünk magunkhoz.

Holnap délelőtt az újonc szakértőknek lesz tréning. Mi "öregek" kapunk némi haladékot, és csak a fél 12-kor induló kirándulásra kell odaérnünk az ExCeL rendezényközpontba.

1. - 2011.09.29., csütörtök - A szakértői csapat indulása

Alig néhány nap választ el bennünket a szakmák olimpiájának, a WorldSkills 2011 kezdetétől. Óriási dolog, hogy Japán és Kanada után immár harmadik alakommal a fiatal magyar szakemberek legjobbjai is ott lehetnek a seregszemlén. Egy fodrásznak, szakácsnak kőművesnek vagy éppen egy hálózati informatikusnak kijutni egy ilyen versenyre legalább akkora megtiszteltetés, mint egy élsportoló számára az olimpiai részvétel.

14 szakmában 15 magyar versenyző vág neki pár nap múlva a megmérettetésnek. Jómagam a hálózati rendszergazda (hivatalosan az IT Network Systems Administrator) szakma magyar szakértőjeként már a harmadik ilyen világversenyen vehetek részt.

A szakértői csapat ma indul útnak (a képen Kummer Zoltán villanyszerelő szakértő kollégámmal még Budapesten, a reptéren), hiszen rájuk, rám, még nagyon komoly munka vár. Az elkövetkező napokban elő kell készítenünk a versenyt, véglegesíteni kell a feladatokat. A WorldSkills-en a szakértők egyúttal a zsűri tagjai is, így a négy versenynapon az elkészült munkák értékelését is mi végezzük.

A magyar hálózati informatikus Szabó Gábor, debreceni egyetemista, aki egy kemény válogatóversenyen bizonyította, hogy ő a legrátermettebb. Az április magyar döntőt követően Gábor egy öthónapos kemény felkészítésen vett részt. Hamarosan kiderül, hogy ez mire lesz elég a 28 fős nemzetközi mezőnyben.