Tegnap este a kirándulást záró fogadás (welcome reception) felejthető volt. A rendezvény helyszíne ugyan ígéretes volt, hiszen a Westminster Abbey közvetlen közelében voltunk, de a WolrdSkills szervezői kicsit elmérték, hogy mennyi és mennyire éhes vendégre számítsanak. A több különböző kiránduló csoportból érkező szakértők igen komoly tömeget képeztek. Innivaló akadt bőben, de az ételkiszolgálással már akadtak gondok. A köreten, tésztákon és egyéb kiegészítőkön kívül csak egyfajta sasuage (kolbász-féle) volt a főétel, s abból is kínosan kevés. Némi közelharc árán egy darabot sikerült szereznem, újabb adagra már esélyem sem volt.
A vacsora közben-végén egy rövid köszöntő beszéd is elhangzott, aminek a végén a hopp-mester finomam távozásra szólította fel az első transzport-csoporthoz tartozókat.
Mi magyarok is hamarosan útra keltünk, de nekünk nem volt szükségünk szállítójárműre, mivel egy kb. 5-10 perces, a Big Ben-t is érintő séta után már a szállodában is voltunk.
A reggel nem indult túl jól, hiszen először a szobakulcsként szolgáló kártyával akadt gondom, majd az utazásra jogosító travelcard-om sem működött. Ennek eredményeként pici késéssel értem az ExCeL-be, de szerencsére még éppen a hivatalos program kezdete előtt.
Indításként Raffaele, a svájci vezető szakértő, majd a szaúd-arábiai zsűri elnök köszöntötte a 29 szakértőt. A hivatalos tiszteletkörökre nem sok idő jutott, hiszen a mai és a elkövetkező két nap programja elképesztően feszített volt és lesz.
Ahogy két évvel ezelőtt Calgaryban, így Raffaele most is rám osztotta az egyik versenyfeladat kidolgozásához kapcsolódó csoportvezetői feladatot. A hagyományok szerint az egyes versenynapok sorszámával vannak megcimkézve a csoportok, de a valóságban ez már nem jelenti azt, hogy az adott feladatot az adott napon oldják meg a versenyzők. Én a Day 4 (4. versenynap) csoportvezetője vagyok, de ez csak 7 versenyzőnek jelenti majd ténylegesen is a negyedik napot. Calgary óta forgószínpad-szerűen dolgozunk, így a versenyzők egynegyedének például az első napon van a „negyedik nap”.
Összesen hatan vagyunk a csapatban. Rajtam kívül iráni, spanyol, brazil, japán és osztrák szakértő tartozik még a „Day 4 Team”-hez, plusz Megumi, a japán tolmácslány, aki régi-régi ismerősöm, hisz már 4 éve Japánban is találkoztunk. Akkoriban a mostani szakértő, Takao, még versenyző volt...
A nap a várakozásoknak megfelelően feszített munkával telt, de este 8 órára csaknem teljesen összeállt a feladatsor. Először döntenünk kellett arról, hogy mit szándékozunk változtatni a korábban kiadott feladathoz képest, majd vadul nekiálltunk a megvalósításnak. A csapat nagyobbik része a gyakorlati kipróbálással foglalatoskodott, míg én Nasserrel, az iráni szakértővel igyekeztünk mindent korrektül írásban megfogalmazni.
A munka olyannyira lefoglalt, hogy elfelejtettem fényképet készíteni a versenyhelyszínen. Ígérem holnap bepótolom a mulasztást. Helyette íme egy kép az ebéd helyszínéről. Szeretném felhívni a figyelmet a sok-sok láthatósági mellényre. A félreértések elkerülése végett, itt nem az utcaseprők világtalálkozója zajlik, hanem sok-sok diplomás szakértő viseli az itt kötelező felszerelést.
A napot némi folyadék elfogyasztásával zártam a svájci, a finn, az amerikai és a német szakértő társaságában. Holnap a mainál is korábban kezdünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése